Pénzügyi Szemle online blog

Célegyenesbe érkezett az amerikai elnökválasztási kampány, ahol az egyik jelölt az 1950-es évek óta nem látott megszorításokat ígér. Lehet így nyerni?

Mitt Romney republikánus elnökjelölt a költségvetés rendbe tételével kampányol, tervei közt szerepel a központi kiadások lefaragása a GDP jelenlegi megközelítőleg 24 százalékáról 20 százalékra. Ezt a műveletet egy elnöki ciklus, azaz négy év alatt vinné véghez, amely mutatványra több mint 50 éve nem volt példa a világ legnagyobb gazdaságában. (Bővebben lásd "Csökkenteni kell a szociális kiadásokat!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A vállalkozást csak nehezíti, hogy a hadi/védelmi kiadásokat még emelné is a republikánusok jelöltje, így - hozzátéve, hogy az amerikai államadósság kamatkiadásai akár százmilliárd dolláros tételben is növekedhetnek négy év alatt - a szakemberek számításai szerint az ambiciózus cél elérése érdekében nem nagyon marad más út, mint a szociális kiadások durva megvágása.

Kevesen fizetnek adót, kevesen dolgoznak, túl sokan élnek az államból. Állítólag ott is.

Mitt Romney republikánus elnökjelölt sokak szerint alapvető hibát vétett, amikor nyilvánosan arról lamentált, hogy az amerikaiak 47 százaléka nem fizet adót a központi kormányzatnak. A politológiai fejtegetésekbe nem mennék bele, de tény, hogy az Egyesült Államokban is egyre komolyabban jelentkezik az a probléma, ami Magyarországon is megoldásért kiált: a (szavazó) polgárok egy jelentős hányada nem finanszírozója, hanem nettó haszonélvezője az állami költségvetésnek. (Bővebben lásd "Kisebb állam kell! - Mibe kerül Mitt Romney ,,elszólása''?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ez azért jelenthet gondot, mert ezen társadalmi csoportok esetében a túlköltekező állam ígérete a jövedelmi pozíció javulásával kecsegtet. Vagyis, ha túl sok ilyen polgár él egy államban, akkor a választásokat olyan ígéretekkel lehet megnyerni, amire egyénileg minden nettó haszonélvezőnek érdemes szavazni, de ami összességében az állampénzügyek összeomlásával fenyegetnek.

"Nincs szükség több tanárra vagy rendőrre, csökkenteni kell az állami alkalmazottak számát…" - nyilatkozta Mitt Romney, republikánus elnökjelölt.

Hozzátette még, hogy a kisebb állam az amerikaiak érdeke, és az amerikai kormánynak az állami alkalmazottak számának gyarapítása helyett az amerikai embereket kellene segítenie. Felmerül a kérdés - amely nem csak az Egyesült Államok számára, de Európa, azon belül is Magyarország számára is érdekes -, hogy a kisebb állam valóban jó-e az embereknek. (Bővebben lásd "Valóban nincs szükség több tanárra, rendőrre?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A Chief Executive Magazine minden évben készít egy felmérést, melynek során amerikai vezérigazgatókat kérdeznek meg arról, vajon melyek az üzleti élet szempontjától a legjobb államok. A kép egyértelmű, a biznisz szempontjából az a jó, ha minél kisebb az állam, minél kisebbek az adók, és minél lazábbak a szabályok.