Pénzügyi Szemle online blog

Az európai bankokat le kell korlátozni, kisebb pénzintézetek kellenek, kevesebb kockázat, kevesebb spekuláció.

Tulajdonképpen kész csoda, hogy a pénzügyi válságot ennyivel megúszta Európa, tekintettel arra, hogy milyen elképesztő kockázatot vállaltak a kontinens pénzintézetei. Az európai bankrendszer eszközeinek értéke ugyanis 2001 és 2011 között közel duplájára emelkedett, és elérte a 45 000 milliárd eurót, ami az Európai Unió GDP-jének már 370 százalékára (!) rúgott. (Bővebben lásd "Banki tevékenységek szétválasztása Európában" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ekkora összegnél már egy egészen aprócska veszteség is hatalmas összegeket emészthet fel, a 45 000 milliárd eurós banki mérlegen elszenvedett, mindössze 1 százalékos bukó is 450 milliárd eurós mínuszt jelent. És a válság alatt a bankok nem 1 százalékot veszítettek, hanem jóval többet, nem is csoda, hogy az európai adófizetőknek 2008 és 2011 között 4500 milliárd euróval kellett kisegíteniük a kontinens bankjait…

Félő, hogy az eurózóna bankrendszerének megroppanását Magyarország az első sorból nézné végig.

Ha ez eurózóna bankválsága súlyosbodik, netán leáll a bankközi pénzpiac és az intézmények visszafogják a hitelezést, az a nyugat-európai országok mellett Kelet-Európát is súlyosan érintené, tekintettel arra, hogy a régió pénzügyi rendszerét a nyugati bankok leányvállalatai dominálják. Ebben az esetben a kelet-európai bankok is elzárnák az éppen csöpögő pénzcsapokat, ez pedig újabb válsághullámot, visszaeső hitelezést és akár újabb recessziót is jelenthetne.

Az IMF elemzése szerint a régióban jellemzően 60-80 százalék a külföldi bankok piaci részesedése, ami komoly kockázatot jelent abban az esetben, ha az eurózóna bankválsága elmélyül. (Bővebben lásd "Mit tehet Kelet-Európa, ha megroppan az eurózóna bankrendszere?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Napról-napra egyre aggasztóbbá válik a görög helyzet, a legfrissebb hírek már arról szólnak, hogy reális esélye van egy bankrohamnak, ami ugyanakkor az első pánik után még az is lehet, hogy a görögök hasznára válik. "Merész" gondolatok következnek, kétségtelen ugyanakkor, hogy van benne némi logika.

Jacob Funk Kirkegaard, a Peterson Institute kutatója szerint ha kirobbanna egy görög bankpánik, és az emberek tömegesen követelnék vissza a pénzüket a bankoktól, azzal épp az eurózónában maradás esélyeit növelnék. (Bővebben lásd "Kapóra jöhet egy bankroham Görögországban?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Hogy is nézne ki egy bankroham, avagy hogy gondolkodhat jelenleg a görög "kisember"? A június 17-re kiírt görög szavazásokon a közvélemény-kutatások szerint az IMF/EU-programot elutasító Syriza párt szerezné meg a győzelmet. Ha a párt hatalomra kerül, és valóban megtagadja az IMF-program végrehajtását, akkor veszélybe kerül az eurózóna-tagság.