Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ezért ment csődbe fél Európa

Az eurózóna csődjeinek oka elsősorban maga az euró, melynek bevezetését követően a legtöbb eurózóna tag munka helyett csak várta a sült galambot.

Az euró bevezetését megelőzően az európai országok mindent megtettek annak érdekében, hogy megfeleljenek a közös pénz feltételeinek, rendbe tették a költségvetéseket, bevezették a reformokat, privatizáltak. Az euró bevezetését követően azonban leálltak a reformok, aminek egyenes következménye volt a mély gazdasági válság. A kérdés: miért torpant meg Európa? (Bővebben lásd "Euró: elkényelmesedő tagországok, elmaradó reformok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

10 éves állampapírok kamatainak alakulása


Az euróbevezés mögötti elvi ötlet az volt, hogy ha az európai országok közös pénzt használnak majd, akkor az egyes tagországok a gazdasági gondokat nem tudják majd megoldani a - könnyebbik útnak számító - saját deviza leértékelésével, hanem kénytelenek lesznek végigmenni a nehezebb úton, reformokat bevezeti, költségvetést rendbe tenni…

4 Tovább

Nyugdíjreform nyugdíjasok nélkül

Csak olyan nyugdíjreformnak van realitása, amely a mostani nyugdíjasokat nem érinti.

A nyugdíjrendszer átalakításának egyik komoly akadálya, hogy jelenleg nagyjából 3 millió nyugdíjas él Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egyetlen változtatást sem lehet "átvinni", ha az ellentétes a jelenlegi inaktívak érdekeivel. Egyszerűen ez adódik az önérdekek követéséből, a demokrácia működéséből és a matematikából. Vagy mégsem? (lásd erről szóló írásunkat a jobb hasábban).

Elvi szinten megoldást jelenthet, ha olyan rendszert léptetünk életbe, amely nem vonatkozik a jelenlegi nyugdíjasokra. Nem véletlen, hogy ez volt a szabály az 1997-es, azóta hamvába holt reform esetén is.

11 Tovább

Lássunk tisztán nyugdíjügyben!

Ha a szüleinknek fizetünk, akkor a befizetéseinkből nem adódik, hogy lesz nyugdíjunk.

A nyugdíjrendszer átalakítása nem csak azért nehéz feladat, mert technikailag nehezen parametrizálható, hanem azért is, mert az alapösszefüggésekkel kapcsolatban is sok a félreértés. Az egyik ilyen problémás kérdés az, hogy végső soron kinek fizetjük a járulékot (bővebben lásd "Kinek fizetjük valójában a járulékot?" című cikkünket a jobb hasábban).

0 Tovább

Mitől lesznek jók az egyetemeink?

A magyar felsőoktatás átalakításánál az is legyen fontos, hogy tudnak-e eleget a végzett hallgatók. Ha pedig nem, miért nem?

A magyar felsőoktatási rendszer a tapasztalatok szerint drága, fenntarthatatlan, és ami mindennél szomorúbb: olyan végzett hallgatókat bocsát ki, akik sokszor nem állják meg a helyüket a munkaerőpiacon. Vagyis az oktatás minősége nem elég jó (erről lásd a "Valóban csak a pénz számít a felsőoktatásban?" című cikkünket a jobb hasábban).

0 Tovább

Felsőoktatás: ez így nem maradhat!

A felsőoktatás átalakítása komoly hullámokat vet, és félő, hogy sokan ellenérzéseiket a mai rendszerhez való ragaszkodásban fejeznék ki. Ez pedig nagyon nem lenne helyes.


A felsőoktatás tervezett átalakításával kapcsolatos viták egyre intenzívebbek, az utcai, illetve egyetemi megmozdulások is olyan formákat öltenek, amilyenekkel már évek óta nem lehetett találkozni. A vita helyes és minden bizonnyal hasznos is, hisz a követendő út semmiképp sem evidencia.

Félő azonban, hogy a többi nagy rendszerreformhoz hasonlóan ebben az esetben is sokan eljutnak arra a pontra, hogy ha nem tetszik nekik a megoldás, akkor a jelenlegi helyzethez való görcsös ragaszkodás mellett döntenek. Márpedig ez nem lenne helyes, a felsőoktatás ugyanis nagyon komoly gondokkal küzd - és itt még találgatni sem kell, minderről ugyanis az Állami Számvevőszék nyilvános jelentéseiben több alkalommal is beszámolt (lásd erről szóló cikkünket a jobb hasábban).


2 Tovább
«
12

Pénzügyi Szemle online blog

blogavatar

Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról

Utolsó kommentek