Már el is készült a terv a kínai gazdaság átállítására egy fogyasztás által vezérelt modellre, a gond csak az, hogy nem is olyan régen egy hasonló akcióba a japánok már belebuktak.

A kínai gazdaság 35 éve bővül évi 10 százalékkal, ami egyrészt hihetetlen és elképesztő teljesítménynek számít, másrészt viszont felveti a kérdést: vajon mikor és főleg milyen mértékben következik be a növekedési ütem lassulása? A kínai vezetés is készül az elkerülhetetlenre, és úgy számol, hogy 2018 és 2022 között már csak évi átlag 6,5 százalékkal fog gyarapodni a GDP, a gazdaság pedig a befektetés és exportvezérelt üzemmódról szépen fokozatosan átvált egy belső fogyasztás által fűtött növekedési pályára. (Bővebben lásd "Komoly kockázatai vannak a kínai szerkezetváltásnak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A terv ésszerű, és papíron sima ügynek tűnik - korábban Japán és Dél-Korea hasonló helyzetben volt -, ma már ugyanis nincs szükség annyi infrastrukturális beruházásra, mint korábban, utak, repterek és gátak már vannak, a városiasodás lassul, az embereknek pedig egyre több a pénzük, amiből szeretnének autót, műszaki cikkeket vagy épp drága luxus holmikat vásárolni. A tendenciák világosan kijelölték a beruházások lassulása és a fogyasztás bővülése által fényjelzett utat, a gond csak az, hogy ez az átmenet koránt sem annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik - mutat rá Martin Wolf, a The Financial Times publicistája.

Egyrészt, ha a gazdaság várható növekedés üteme visszaesik évi 10 százalékról mondjuk 6 százalékra, az a beruházások szintjének meredek zuhanását vonja maga után, ami rövid távon kiválthatja akár a teljes gazdaság recesszióját is. Másrészt az elmúlt években rengeteg hitel került a gazdaságba, melynek egy jelentős része az ingatlanpiacra áramlott.

Ezek az ingatlanbefektetések ugyanakkor könnyen veszteségessé válhatnak, ha a gazdaság és a beruházások üteme lelassul, a rossz hitelek pedig rövid távon komoly bajba sodorhatják a bankszektort. Harmadik tényezőként pedig számolni kell azzal, hogy ha a fogyasztás részaránya emelkedik, akkor a vállalti szektor profitabilitása elkerülhetetlenül romlani fog, ami még tovább csökkenti a beruházások szintjét.

Kétségtelen tény, hogy az elemzők már évek óta várják a kínai gazdaság meredek lassulását, ami eddig csak nem akart bekövetkezni. Az ugyanakkor világosan látszik, hogy a tervezett szerkezetváltást jóval nehezebb megvalósítani, mint azt előre sokan gondolnák. Martin Wolf egyenesen attól tart, hogy a kínai gazdaságban éppen úgy nem sikerül majd az átmenet, mint ahogyan például Japánnak sem sikerült megvalósítania. Ha pedig így lesz, és mondjuk Kína belefut egy recesszióba, annak nem csak helyi szinten, de globálisan is nagyon komoly gazdasági és politikai következményei lehetnek.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Mennyit érnek a partiarcok?

Megúszhatják-e a magyar nyugdíjak?

A bankbetéteken csúszhat el az eurózóna?

Pörögnek a magyar bíróságok

Gyereknyomor: megtörhető az ördögi kör

 Az eddig ismert bankok vége