Etikailag indokolható-e, ha ki akarjuk zárni a külföldi nagybefektetőket a hazai földpiacról? Meredek vélemény következik, de van benne logika.

Magyarországon is felizzott a vita, de a legtöbb feltörekvő országban fel lehet tenni a kérdést: kapjanak zöld utat a nagy külföldi befektetők a földpiacon, avagy érdemes „védeni” a hazai földet, és jelentős korlátozásokat bevezetni? (Bővebben lásd "Etikai kérdés a külföldiek termőföld-vásárlása" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A szabad piac hívei azt vallják, hogy a létező leghatékonyabb a teljesen liberalizált piac, ahol a piaci szereplők - természetesen betartva a játékszabályokat - korlátozásoktól mentesen működhetnek. Lehet, hogy nem így lesz a legigazságosabb a jövedelmek elosztása, de így valósulhat meg a leggyorsabb és leghatékonyabb gazdasági növekedés. Eszerint érdemes kinyitni a földpiacot és „beengedni” a külföldi nagybefektetőket, akik milliárdos fejlesztéseket hoznak, munkahelyet és jövedelmet adnak.

Van ugyanakkor ellenvélemény is - köztük Peter Singer, a Princeton professzora -, mely szerint a külföldi befektetők csupán az éppen elégséges mértékben adnak munkát a helyieknek. Elsődleges céljuk ugyanis nem az, hogy fellendítsék a helyi gazdaságot, hanem az, hogy olcsón termeljenek, majd exportáljanak az anyaországba, vagy oda, ahol a lehető legmagasabb árat kapják.

De miért lenne ez baj? A helyi földtulajdonos szabadon rendelkezik a tulajdona felett, és eladja azt annak, aki a legtöbbet kínálja. Hol a probléma akkor, ha egy dúsgazdag nyugati nagybefektető olcsón vesz földet a feltörekvő világban, ott termel, majd a terményt hazaviszi, ahol drágán eladja?

Peter Singer szerint a fő gond az élelmiszerbiztonságban van, azaz hogy a föld által termelt élelmiszer elhagyja az országot, és oda kerül, ahol a legtöbbet fizetik érte. Mindez etikai kérdés, és nem sokban különbözik attól, mint ha a nagybefektető mondjuk a helyiek fél veséjére tenne ajánlatot. Eladni egy fél vesét miért más, mint eladni azt a földet, ami megtermeli az élethez ugyancsak elengedhetetlen ennivalót? Sőt, mondhatnánk, hogy fél vesével még úgy-ahogy lehet élni, ennivaló nélkül viszont biztosan nem.

Ez a kérdés a feltörekvő világban egyre égetőbb – és ismerve a magyar földtörvény által korbácsolt hullámokat, Magyarországon is -, különösen úgy, hogy becslések szerint 2050-re újabb két milliárddal már kilenc milliárdra bővülhet a Föld lakossága…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Okos bögrét, okos cipőt mindenkinek!

Csodaszer-e a gyenge forint?

Állami vagy magánkézben jobb az élet?

Irdatlan vagyon parkol svájci számlákon

Érik az újabb ingatlanpiaci összeomlás

Drága mulatság szinglinek lenni