A szabadpiaci kapitalizmusnál egyelőre nem találták ki jobb rendszert. A kritikák egy része abból adódhat, hogy a kritikusok ugyan "szabad piacról" beszélnek, de a korrupt, „haverok kapitalizmusára” gondolnak. Alan Greenspan gondolatai.

Ellenőrzött kísérletekre nemigen van mód a közgazdaságtudomány területén, de a Kelet- és Nyugat-Németország közötti, a II. Világháborút követő versenyfutás csaknem ilyennek volt tekinthető. A végeredmény a berlini fal leomlása után lett látható: a szovjet rendszert követő keleten a gazdaság teljesítőképessége a nyugati harmadára esett vissza – ezzel a párhuzammal kezdi Meddle with the market at your peril című elgondolkodtató írását a Financial Times-ban Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) egykori legendás elnöke.

Greenspan szerint a kapitalizmus a felvilágosodás kora óta egyik sikert érte a másik után, az életminőség soha nem látott emelkedését hozva el az emberiség jelentős részének. A szegénység jelentősen csökkent, a várható élettartam pedig a duplájára nőtt. A termelés és az anyagi jólét növekedése lehetővé tette azt is, hogy a Föld lakossága két évszázad alatt a hatszorosára emelkedjen.

A központi tervezés ugyan elvesztette az eszmék csatáját, de a szabadpiaci kapitalizmus még nem nyerte azt meg – véli a Fed egykori első embere, aki szerint a kapitalizmus kritikusai egyrészről a rendszer instabilitását, másrészről pedig annak „vadságát” szokták kérdőre vonni. A verseny kétségtelenül hatékonyabb gazdaságot és gyorsabb növekedést ígér, de ennek az az ára, hogy a társadalom kevésbé civilizálttá válik – itt a kritikusok szerint valóban van egy választási kényszer.

Nem így látja azonban Greenspan, aki szerint hosszabb távon ez a „trade-off” nem létezik. Az utóbbi száz évben a szabadpiaci elvek alapján felépített társadalmakban annyi többletjövedelem keletkezett, amelynek csak egy részét kellett a létezés fenntartására fordítani, azaz a pluszjövedelmet másra lehetett költeni – ilyen terület volt Amerikában az egészségügy fejlesztése, a nyugdíjrendszer, az oktatás, a munkakörülmények javítása. A többletjövedelem tehát civilizáltabb társadalmat hozott létre – épp, ahogy azt a kapitalizmus kritikusai számon kérik.

Az egykori Fed-elnök szerint az anti-kapitalista hangokat az táplálhatja, hogy a kritikusok összekeverik a szabad piacokat és a „haverok kapitalizmusát”. Ez utóbbi ugyanis nem más, mint hogy állami vezetők a politikai támogatásért cserébe a magánszektor különböző képviselőinek kedveznek. Legyen szó magánszemélyekről, azok csoportjairól, vagy cégekről. „Ez azonban nem kapitalizmus. Ezt úgy hívják, korrupció” – vélekedik Greenspan, aki szerint a kapitalizmushoz kötött „önzés” az emberi természet része, így minden gazdasági rendszerben számolni kell vele. Úgy véli, hogy az egyenlőtlenség sem a kapitalista rendszer sajátja, ezt ugyanis inkább a globalizálódás és az innováció okozza. Greenspan szerint az azonban tény, hogy a kapitalista gyakorlaton változtatni kell, különös tekintettel a bankok tőkeellátottsága terén.