Az uniós fejlesztések hozták a bajt, az önerőhöz ugyanis hitel kellett.

A magyar önkormányzatok eladósodásának egyik fontos oka az európai uniós pénzek nem megfelelő felhasználása - erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék ellenőrzései, amelyek eddig soha nem látott keresztmetszetet adnak a magyar önkormányzati rendszer egészéről. (Bővebben lásd "Összefoglaló a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről" című írásunkat a jobb hasábban).


Miről is van szó röviden? Arról, hogy az önkormányzatok ott fejlesztettek, ahol uniós pályázati lehetőségek voltak, ez volt a beruházások közötti szelektálás alapja. Mindez azt is jelenti egyben, hogy nem az volt a kritérium, hogy mit lenne érdemes, illetve szükséges fejleszteni. Amennyiben az uniós pályázatok épp lefedték volna ez utóbbi területeket, akkor nem lenne baj, de sajnos a tapasztalatok szerint ez nem így történt.

Valamennyi önkormányzattípusnál és minden évben hiánnyal zárult a felhalmozási költségvetés. Ennek elsődleges oka az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó önerő-igény volt - állítja a Számvevőszék. A negatív egyenleg eladósodáshoz vezet, a folyamatban levő beruházások több mint 1100 milliárd forintos fizetési kötelezettséget jelentenek a jövőre nézve. Ehhez az EU-s és hazai támogatáson, illetve a saját bevételeken felül további több mint kétszáz milliárd forint külső forrás bevonása szükséges a városoknál és a megyéknél - azaz ennyi hitelt fel kell venni.

Az ÁSZ jelentései arra mutatnak rá, hogy az önkormányzatok tényleges fejlesztései nem a kötelező, hanem az önként vállalt, illetve nem a megtérülő, hanem a soha meg nem térülő, „presztizs" beruházásokra koncentrálódtak. Vagyis a beruházások nagy része például nem iskolára vagy a közvilágítás fejlesztésére ment, hanem uszodára, színházra, parkosításra.

Az is gond, hogy az önkormányzatok nagy részénél szinte semmiféle kalkuláció nem készült arra, hogy miből fogják fenntartani a felépített létesítményeket. Miből fogják fűteni, mondjuk az új iskolaszárnyat, üzemeltetni a szennyvíztisztítót, vagy levágni évente a füvet a közparkban? Az önkormányzatok számára likviditási nehézséget okoz az EU-s projektek utófinanszírozása is, ehhez ugyanis pénzügyi fedezet kell, amit sok esetben nem tudnak biztosítani.

Igazai paradoxonról van szó, amiben az EU-s pályázatokat kiíró hatóságoknak is van felelőssége, áttételesen ugyanis lehetővé tették rossz közpénzügyi döntések meghozatalát.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Tévedhetetlen-e az IMF és az EU?

Hatástalanított adósságbomba

Miért nem jön az IMF?

Minden évre jut egy államcsőd

Megjósolhatatlan volt az összeomlás?

Magyarország, a nagy kiigazító
 ______________________________________________________________