A román cukoripar jelenleg akkora, mint a magyar, pedig pár éve még negyedakkora volt. A magyarázatot sajnos a magyar oldalon kell keresni.

Újra vita alakulhat ki a magyar Országgyűlés plenáris ülésén a magyar cukoripar privatizációjával, illetve az európai uniós cukoripari reformfolyamatban képviselt magyar állásponttal kapcsolatban.

A vitát meghagyva az arra illetékeseknek mindenképp érdemes fellapozni az Európai Számvevőszék cukorreformmal kapcsolatos, 2010-ben kiadott jelentését. A helyzet természetesen azóta valamennyire változott, de a fő megállapítások ma is tanulságosak (erről szóló cikkünket lásd a jobb hasábban).

Nyilván vannak pro és kontra érvek az utóbbi évek döntéseivel kapcsolatban, de a számok makacs dolgok. Sokat elmond az európai uniós tagországok érdekérvényesítő képességéről, illetve a saját nemzetgazdasági érdekeik ismeretéről és felismeréséről, hogy melyik állam milyen helyzetből indult, és milyenben van most.

Magyarország egyértelműen a nagy vesztes államok között van, a magyar cukoripar jelenleg akkora kvótával rendelkezik, mint a román, miközben pár évvel ezelőtt még négyszer akkora kvótánk volt, mint keleti szomszédunknak. A vezető termelők - Franciaország, Németország, Lengyelország és az Egyesült Királyság - mind viszonylag szerény mínusszal megúszták, a Magyaroraszágnál nagyobbat bukók mind kisebb termelők voltak, mint mi.

Íme a tagállamok kvótalemondásait összesítő táblázat (Forrás: Európai Számvevőszék, 6. sz. különjelentés, 2010)

A tagállamok kvótalemondásai

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nyugdíjat, segélyt ne, autópályát igen!

Mi jöhet az euró csődje után?


Hoppon maradhatnak a magyar vállalkozók


Megágyaztak a svájcifrank-hitelek a válságnak

Még alacsonyabb fizetések kellenek?

Látszott a forinton, hogy baj lesz?
____________________________________________________________