Pénzügyi Szemle online blog

Milyen jó lenne, ha több magyar termék lenne a polcokon - ábrándozunk a boltban a kínai fokhagymát morzsolgatva. Lehetséges?

Ha így lenne, akkor talán több munkahely lenne itthon, talán a tejtermék vagy a zöldség minősége is jobb lenne, és ki tudja, talán a vacsora is jobban esne. Az Európai Unióban, ahol a szabad verseny - elméletileg - szent és sérthetetlen, azonban mindez nem így működik. (Bővebben lásd "Hogyan kerülhetne több magyar termék a polcokra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Itt nem elég ábrándozni, ha például a nagy áruházláncokról van szó, akkor a hazai termelőknek nagyon komoly minőségi és mennyiségi feltételeknek kell megfelelni. És igen, ha a kínai fokhagyma olcsóbb, az év bármely szakában elérhető - ne adj Isten jobb is -, akkor a külföldi tulajdonú áruházlánc azt fogja kitenni a polcokra.

Részben az agrárágazat helyzetének javítása érdekében, részben a rendkívül aszályos nyár árnövelő hatásának tompítására ötletként ismét felmerült az (alapvető) élelmiszerek áfájának csökkentése.

A forgalmi adó 18 illetve 27 százalékról 5 százalékra mérséklődne, ami a költségvetésnek mintegy 240 milliárd forintos kiesést jelentene, ugyanakkor jelentősen csökkentené az élelmiszerek árát, ami a gazdaság számos szereplőjének komoly enyhítést jelentene. Kérdés, hogy kik járnak jól, illetve rosszul a változtatással. Az adóváltoztatás alapvetően négy gazdasági csoportot érintene, az államot, az élelmiszertermelőket, a kereskedőket és a fogyasztókat. (Bővebben lásd "Élelmiszer-ÁFA: kinek segít a kisebb kulcs? " című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az élelmiszertermelők és kereskedők csakis nyerhetnek az adóváltoztatással, az alacsonyabb áfa ugyanis egyrészt csökkenő árakat eredményezhet, ami felpörgetheti a forgalmat, másrészt beindulhat az agrárium kifehéredése, és az áfa-csalások visszaszorulása. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy az erős pozícióban lévő nagy kereskedelmi láncok vélhetően "lenyelnék" az áfacsökkentés pozitív hatásainak egy részét, ami semmiképp sem tekinthető gazdaságpolitikai célnak.