Klímafronton Magyarországnak a jelek szerint szerencséje volt: úgy tehetünk egy szép új világért, hogy megnyomhatjuk a gázpedált.

Korunk egyik kiemelkedően fontos közpolitikai témája a klímaváltozás, illetve az ezzel kapcsolatban követendő politika kialakításának kérdésköre. A tudományos világ is megosztott ezzel kapcsolatban, a vélemények a „nincs felmelegedés"-től az „azonnali és radikális lépésekre van szükség"-ig szóródnak.

Magyarország ennek végkimenetelétől függetlenül komoly nemzetközi vállalásokat tett ezen a téren, azaz akkor is cselekedni kell, ha esetleg valakinek kétségei merülnének fel a klíma változásával kapcsolatban. (Bővebben lásd "Kvótapénz és lakásfelújítás - zöld programok Magyarországon" című cikkünket a jobb hasábban).

Ilyen vállalás volt például a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása, amely Magyarország számára 2012-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 6 százalékos csökkentését határozza meg az 1985-87-es évek átlagához képest. Érdekes, hogy mindez nem jelenti azt, hogy csökkentenünk kellene a kibocsátásunkat, mégpedig egyszerűen azért nem, mert a jelenlegi magyar kibocsátás a rendszerváltást követő gazdasági összeomlás miatt 41 százalékkal alatta van az akkori értéknél.

Ebből adódóik, hogy Magyarország az Európa 2020 stratégia részeként ezen a területen csupán azt vállalta, hogy 2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása legfeljebb 10 százalékkal haladja majd meg a 2005-ös szintet. Vagyis nem hogy nem kell csökkenteni, hanem még növekedésre is van tér, ami a mai gazdasági nehézségek közepette nem feltétlenül hátrány.

A kibocsátott üvegházhatású gázmennyiségen belül a legmagasabb részarányt az energiatermelő iparágak képviselik, de fontos, hogy a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátások növekedése volt a legnagyobb mértékű 1995 és 2009 között. Az ipar és a hulladékgazdálkodás széndioxid kibocsátása viszont ugyanezen időszakban jelentősen csökkent, nem utolsósorban a fent említett átrendeződés és a technológiai modernizáció révén.

A kormányzati tervek (Széll Kálmán Terv 2.0) szerint amúgy a klímavédelmi intézkedéseken belül kiemelkedő jelentőségű a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése. Ez magában foglalja a kötött pályás közlekedés fejlesztését, valamint a tömegközlekedésben használt gépjárműpark (autóbuszok) új környezetbarát járművekre történő lecserélését.

Vagyis a komoly „szennyező-erőt" képviselő szocialista nagyipar összeomlása, illetve más megközelítésben a bázisidőszak számunkra kedvező meghatározása olyan helyzetet teremtett, hogy mi úgy tehetünk a világ egyik legnagyobb problémájának tekintett klímaváltozás ellen, hogy felszállunk a nagy részben uniós pénzből finanszírozott 4-es metróra.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás

Magyar recept: orvos helyett segély

Államcsőd: a hiba az ön készülékében van