Pénzügyi Szemle online blog

A bevándorlás egyértelműen fellendíti a fogadó ország gazdaságát, a kivándorlás ugyanakkor számos negatív következménnyel jár.

Egyre forróbb témává kezd válni itthon a kivándorlás, miután a hírek már félmillió külföldön dolgozó magyarról szólnak. Ki nyer és ki veszít a kivándorlással? Mi lesz a nyugdíjrendszerünkkel, ki fog adót fizetni és "feltalálni", ha a diplomásaink kimennek? Dylan Matthews, a The Washington Post publicistája összegyűjtötte a témával foglalkozó tanulmányokat, és öt nagyon érdekes következtetést tett: (Bővebben lásd Ki nyer, ki veszít a bevándorlással? című cikkünket a jobb oldali hasábban)

1, A bevándorlók pénzügyileg jellemzően jól járnak, miután a fizetésük legalább 2-3-szoroságra, de szélsőséges esetben akár 10-szeresére is emelkedhet.

2, A fogadó ország gazdasága szintén nyer, a bevándorlók ugyanis jellemzően fiatal adófizetők, akik fizetésük elköltésével pörgetik a gazdaságot. A munkaerő kínálati sokk pedig nem igazolható, azaz nem igaz, hogy a bevándorlók érkezésével növekedne a munkanélküliség.

A feltörekvő országokba egyre több külföldön pallérozódott vállalatvezető tér haza.

Az elmúlt évtizedekben a globalizáció erősödésével beindult a "brain drain", vagy "agyelszívás" folyamata, melynek során a fejlett nyugati államok magukhoz csábították a szegényebb feltörekvő országok okos és tettre kész fiataljait. A fiatalok új hazájukban diplomát szereztek, nyelveket tanultak, munkát vállaltak, sőt nem ritkán vállalatot alapítottak, vagy küzdötték fel magukat egy-egy nagy cég vállalati ranglétráján. (Bővebben lásd "Brain gain: egyre több vállalatvezető tér haza" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A folyamat a feltörekvő országoknak jelentős veszteséget okozott, hiszen potenciális adófizetőket veszítettek, a fogadó országnak viszont óriási nyereséget jelentett. Mára ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy a folyamat fordulóban van.

Nem csak olyan munkát érdemes csinálni, ami élvezetes és szórakoztató.

Az iskolák nagy többségében olyan világképet adnak át a fiataloknak, amely az egész társadalomra veszélyes - legalábbis így látja az ismert amerikai konzervatív gondolkodó, Thomas Sowell, aki szokásához híven újra felettébb újszerű írással jelentkezett. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

A Stanford University oktatója azután kezdett el lamentálni, hogy egy neves egyetemi tudós kifejtette neki: szerinte az alacsony jövedelmű fiatalok legfontosabb célkitűzésének annak kell lenni, hogy "értelmes munkát" ("meaningful work") találjanak maguknak. Sowell szerint ez a nézet nagyon elterjedt az amerikai intellektuális elit körében, miközben mind a társadalomra, mind pedig a fiatalokra kontraproduktív hatással van.

A szabad munkavállalás az Európai Unió egyik nagy vívmánya, a keleti tagállamok mindegyike szinte megváltásként várta a határok lebontását. Még a kormányok is, pedig ma már látni, hogy inkább talán sírniuk kellett volna.

A felsőoktatás átalakításának egyik legkomolyabb és legtöbb vitát gerjesztő része, hogy az állami finanszírozásban tanulókat egy időre röghöz kötné a törvény, azaz előírná, hogy a képzés után bizonyos ideig Magyarországon kellene munkát vállalniuk. Ehhez a vitához szólt hozzá Botos Katalin is (írását lásd a jobb hasábban).