A görög dráma újabb felvonását szemlélve az embernek az az érzése, hogy ezt az előadást látta már valahol: egészen pontosan 11 évvel ezelőtt, a csődöt jelentő Argentínában.

A pénzügyi szaksajtó és a közgazdász társadalom számára most az első számú kérdés az, hogy „mi lesz a görögökkel?”, és bár a napokban több posztban is foglalkoztunk a görög eseményekkel, érdemes röviden áttekinteni a kísértetiesen hasonló görög és argentin forgatókönyveket. (Bővebben lásd "Szomorú párhuzam Argentína és Görögország között" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Válság előtti hasonlóságok

- A válság előtti években a görögök és az argentinok is messze a lehetőségeik fölötti életszínvonalon éltek, amit nagyrészt nemzetközi hitelekből finanszíroztak.

Reál GDP alakulása Argentínában (szürke vonal) és Görögországban (piros)

Forrás: Voxeu.org

- Az „elkényelmesedő” gazdaságpolitikusok engedték elszállni a költségvetés hiányát, amit az import megugrása, és a külkereskedelmi mérleg masszív hiánya kísért.

- A gazdaságok versenyképessége rohamosan romlott, köszönhetően az emelkedő bérköltségeknek, az elégtelen beruházásoknak és a mesterségesen erősen tartott devizának.

- A válság előtt mindkét országban kötött árfolyamrendszer működött, az argentin peso a dollárhoz volt kötve, míg a „görög euró” az euróhoz. Sem a peso, sem a görög euró nem tudott leértékelődni, amely leértékelés még idővel kiegyenlítette volna az egyensúlytalanságokat.

- Mindkét országban felduzzad az államadósság – a görögöknél a GDP 150, az argentinoknál 50 százalékra – és a lakosság adósságállománya.

Hasonlóságok a válság kirobbanásakor

- A csúcsról számítva a reál GDP mindkét országban megközelítőleg 20 százalékkal zuhant.

- Mindkét ország csődöt jelentett, Argentína 75 százalékos mértékben, míg a görögök (egyelőre) a magánszektor hitelezői felé 50 százalékos mértékben.

- A munkanélküliség gyorsan emelkedett, egészen 20 százalék fölé.

- A kötvényhozamok elszálltak, a nemzetközi nagytőke bizalma elillant.

- A hitelezők által előírt megszorítások társadalmi elégedetlenséghez, tüntetésekhez és a kormány megbuktatásához vezettek.

Itt tartunk most, a görögöknek pedig hamarosan választaniuk kell, hogy a két lehetségesnek tűnő út közül melyiken folytatják. Az egyik az argentin - melyet korábbi posztunkban már felvázoltunk -, a másik pedig a bent maradás, vállalva a további megszorításokat. Mindkét út rendkívül fájdalmas, az eurózóna szempontjából azonban nagyon nem mindegy, hogy végül melyik valósul meg.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

A görög összeomlás 140 karakterben

Itt talán szerencsénk volt

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

Nagy bajban a friss diplomások

A nyugdíjemelés a csodaszer?

Itt a német ellentámadás