Pénzügyi Szemle online blog

Az eurózóna csődjeinek oka elsősorban maga az euró, melynek bevezetését követően a legtöbb eurózóna tag munka helyett csak várta a sült galambot.

Az euró bevezetését megelőzően az európai országok mindent megtettek annak érdekében, hogy megfeleljenek a közös pénz feltételeinek, rendbe tették a költségvetéseket, bevezették a reformokat, privatizáltak. Az euró bevezetését követően azonban leálltak a reformok, aminek egyenes következménye volt a mély gazdasági válság. A kérdés: miért torpant meg Európa? (Bővebben lásd "Euró: elkényelmesedő tagországok, elmaradó reformok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

10 éves állampapírok kamatainak alakulása

Az euróbevezés mögötti elvi ötlet az volt, hogy ha az európai országok közös pénzt használnak majd, akkor az egyes tagországok a gazdasági gondokat nem tudják majd megoldani a - könnyebbik útnak számító - saját deviza leértékelésével, hanem kénytelenek lesznek végigmenni a nehezebb úton, reformokat bevezeti, költségvetést rendbe tenni…

Az adósságválsággal küzdő eurózóna országok számára nem az a megoldás, ha megszabadulnak Németországtól, hanem az, ha takarékoskodnak, a visszafizethetetlen adósságokra pedig csődöt jelentenek.

Az eurózóna hozzon létre közös betétbiztosítási rendszert, ahol minden ország kezességet vállal valamennyi bankbetétért, stabilitást adva ezzel a pénzügyi rendszernek! Nem! - mondják a németek. Az eurózóna bocsásson ki közös állampapírokat, ami hozzájárulna a periféria országok kamatainak csökkenéséhez! Nem! - mondják a németek. Az Európai Központi Bank vágjon kamatot és nyomtasson pénz, életet lehelve ezzel a tetszhalott gazdaságba! Nem - mondják a németek.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Egyre több közgazdász és befektető gondolja úgy, hogy Németország nem vezére az eurózónának, hanem épp ellenkezőleg, kerékkötője a gazdasági közösség evolúciójának. Többen már odáig mennek, hogy egyenesen a németek kilépését javasolják az eurózónából, mondván ezzel lehetőség lenne előrelépni az eurókötvény vagy a bankunió kérdéskörében, továbbá le lehetne értékelni az eurót az új német devizával szemben, ami sokat javítana az eurózóna tagok versenyképességén. (Bővebben lásd "Eurózóna: mit oldana meg a német kilépés?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A politikai vállveregetésre hajtó közgazdászokat meg kell fegyelmezni, különben megy a szakma a levesbe.

Komoly büntetést kellene kiszabni, ha egy közgazdász nem tartja be a szakmai előírásokat, és félrevezető, nem megalapozott kijelentéseket tesz politikai érdekből - ezt javasolja Mark Thoma, az oregoni egyetem közgazdásza. A büntetés milyenségéről nem szól a professzor, de leginkább valamilyen szakmai jellegű, publikációkat érintő szankcióra kell gondolni. (Bővebben lásd "Így állhatna talpra a közgazdász szakma" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Thoma szerint a makrogazdasági elemzés elég nagy bajban van, és ideje lenne konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy a szakma vissza tudja nyerni a válságban, illetve a válsággal kapcsolatban elvesztett hitelességét. Kétségtelen, hogy a makroközgazdászok nem túl jó időszakon vannak túl: nem sikerült a válságot előre jelezni, a Reinhart-Rogoff baki pedig arra utal, hogy a válságkezelést is félrevitte egy komoly szakmai bakisorozat.

Portugália kilátástalan helyzetbe került, nagyon úgy tűnik, hogy az ország képtelen lesz elkerülni az államcsődöt.

A görög állampapírok átstrukturálását - azaz csődjét - az EU illetékesei szigorúan egyszeri esetnek nevezték, és hangsúlyozták, hogy ilyen soha többé nem fordulhat elő az eurózónában. Nagyon úgy tűnik ugyanakkor, hogy tévedtek, Portugália számára ugyanis hamarosan nem marad más út, mint a csőd bejelentése és az állampapírok egy jelentős részére bejelentett fizetésképtelenség. (Bővebben lásd "Elkerülhetetlennek tűnik a második portugál mentőcsomag" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A portugál gazdaság képtelen kilépni a recesszióból, az államadóság GDP-hez mért aránya 120 százalékra ugrott - ez a szint piaci alapon már finanszírozhatatlan -, a költségvetés pedig évről évre csalódást okoz. A 2011-es 4,4 százalékról a deficit tavaly 6,4 százalékra emelkedett, idén pedig 5,5 százalék közelében alakulhat, vagyis a szűnni nem akaró recessziónak köszönhetően a megszorítások ellenére esély sincs a 3,0 százalék alatti hiányra.

Ha a közgazdasági modellek a gyakorlatban is működnének, akkor nem omlott volna össze a görög kötvénypiac, nem kellett volna kimenteni a ciprusiakat, és nem kellene százmilliárdokat betolni a bankrendszerekbe.

Addig rendben van, hogy a munkahelyét elveszítő vagy épp a frankhitelbe belefulladó "kisembert" váratlanul érte a válság, de hogy még a legjobb egyetemeken diplomázó közgazdászokat is, az felettébb érdekes és elgondolkodtató. Meglepetésnek ugyanakkor nem nevezhető - hangsúlyozza Willem Buiter, a brit jegybank monetáris tanácsának korábbi tagja -, az elmúlt 40 év közgazdaságtana ugyanis tökéletesen alkalmatlan arra, hogy egy válságot előre jelezzen, és arra is, hogy a bajokra hatékony megoldást kínáljon. (Bővebben lásd "Az elméleti közgazdaságtannak meg kell újulnia" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A válság előtti évtizedekben elfogadottá vált közgazdasági modellek ugyanis úgy számoltak, hogy a piacok tökéletesen működnek, a piaci szereplők számára minden információ adott, így minden esetben kiszámíthatóan és racionálisan cselekszenek. Willem Buiter rámutat, hogy a válság előtti közgazdasági modellekben minden benne van, ami egyszerűsíti a valóságot, de nagyon kevés abból, ami igazán érdekessé teszi. Ezek az elméletek kizárják a Lehman-csődöket, a ciprusi bankpánikot és az arany árfolyamának - épp a napokban bekövetkezett - hirtelen összeomlását is.